|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 17 találat | lapozás: 1-17 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Balogh Géza 1997. május 30.1957-ben ünnepelték Szatmárnémetiben a gimnáziumi oktatás 400 éves évfordulóját. Pontos dátum nincs, írta emlékezésében Balogh Géza tanár, de az 1594-es matolcsi zsinat jegyzőkönyve főiskolaként említette a debrecenivel együtt a szatmárit is. Szatmárnémeti városi tanácsának 1607-ből fennmaradt jegyzőkönyve arról tette említést, hogy az iskola diákjainak "régi szokása" szerint, ami szintén arra utal, hogy ott már iskola működött. Egy 1610-ből származó dokumentum szerint az iskolának "emlékezetet meghaladó időtől fogva saját tanítói és tanuló deákjai voltak". Sok adatot olvashatunk a 440 éves Kölcsey Ferenc Elméleti Líceumról. /Balogh Géza: 440 éves az ősi Alma Mater. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 30./1999. július 16.A Kölcsey Gimnázium /Szatmárnémeti/ könyvtára közel 30 ezer kötettel rendelkezik. A könyvtárban olvasóterem eddig nem működött, most kialakítottak egy olvasótermet. Balogh Géza aligazgató elmondta, hogy az idei évtől a tanintézmények a helyi önkormányzatokhoz tartoznak és sem a városi, sem a megyei tanácsnak nincs pénze, önerőből próbálják megoldani a tornaterem, a számítógépes laboratóriumok és a könyvtár modernizálását. /Bővítik a Kölcsey Ferenc Kollégium könyvtárát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 16./1999. december 29.Dec. 28-án munkaülést tartott a szatmárnémeti Szent István Kör tagsága. Thoroczkay Sándor elnök röviden elemezte az elmúlt évi tevékenységet. Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Kollégium aligazgatója szerint a 2000. év fő munkatervi követelménye kétségkívül a magyar államalapítás 1000 éves évfordulójának méltó megünneplése. A jövő évben tartandó nemzetközi Bem-szimpóziumot háromtagú helybéli szervezőbizottság készíti elő: Sipos Miklós református esperes, Danku Pál mérnök és Kónya László tanfelügyelő, a szamoskrassói Bem-emlékszoba főgondnoka. A további szervezők között van Kovács István, krakkói magyar főkonzul és Egyed Ákos akadémikus. A Szent István Kör lépéseket tesz egy helyi históriai műhely kialakítására is. /A Szent István Kör tervei 2000?re. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 29./2000. május 9.Máj. 6-7-én Szatmárnémetiben tartotta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet Nyelv és Történettudományi szakosztálya vándorgyűlését, melynek témája az államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója. Riedl Rudolf, Szatmár Megye prefektusa nagy eredményként említette az elmúlt tíz év változásait, hiszen 1989 előtt nem lehetett ilyen tanácskozásokat "legális formába önteni". /Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A tanácskozás helyszíne a Scheffer János Lelkipásztori Központ volt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy az EME első ilyen gyűlését 1906-ban Marosvásárhelyen tartották. A helyi lakosok számára talán a legérdekesebb dolgozatot (Szatmár és Németi az államalapítás korában) Bura László mutatta be. Számos külföldi és belföldi előadót meghívtak a szervezők: Németi Jánost (Szatmár vármegye településtörténete az Árpádkorban), Szőts Pétert (Az ákosi református templomra vonatkozó régészeti adatok), Radics Kálmánt (Erdélyi fejedelmek oklevelei a Hajdú-Bihari Megyei Levéltárban), Henzsel Ágotát (II. Rákóczi György és Szatmár megye), Pál Juditot (Az örmények szerepe Erdély gazdasági életébe), Egyed Ákost (Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848-ban), Balogh Gézát (A krasznacégényi Árpád-kori református templom), Erős Gábort (Manumissio és jobbágynemesítés Szatmár vármegyében, 17-18 század), Sipos Gábort (Egyháztörténeti előadás), Balogh Bélát (A máramarosszigeti Református Líceum szerepe a térség művelődésének alakításában), Gazdag Istvánt (Debrecen és Hajdú megye felkészül az ezredforduló megünneplésére), Kiss Andrást (A Szatmár vármegyei nótárius Kölcsey Ferenc). A vándorgyűlést május 7-én kirándulás zárta, melynek során az érdeklődők megtekinthették a megye műemlékeit. /Ilonczai Tamás: Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ Egyed Ákos, az EME Bölcsészeti, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának az elnöke a szatmárnémeti vándorgyűlésről leszögezte: ezek mindig megnyilatkozási fórumok, ugyanakkor lehetőséget adnak helyi tudományos műhelyek bemutatkozására is. Hozzátette: büszkék lehetünk a történelmünkre! Nagyon fontos, hogy az elhangzott előadások egytől egyig forrásfeldolgozáson alapultak. Ez emeli a rendezvény jelentőségét, tudományos rangját. /Kereskényi Sándor: Egyed Ákos akadémikus: "Büszkék lehetünk a történelmünkre!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./2001. július 14.Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium (Szatmárnémeti igazgatója és Balogh Géza aligazgató beszélt az átalakuló iskolarendszerről és a szülő-iskola kapcsolatról. A tanügyi reform hangsúlyozza a szülőkkel való tanügyi kapcsolatot. A szülői közösségnek sokkal nagyobb szerepet szán az új iskolarendszer. - A szülők a túlterheltségre panaszkodnak és könnyítenének a gyermekek sorsán. Az igazgató szerint inkább túlképzés van, összehasonlítva más országok programjaival. Olyasmit tanítanak meg drágán és körülményesen, ami nem feltétlenül szükséges. - A társadalomnak nem kell a modern oktatás. A mostani nem egy normálisan működő társadalom. /Benedek Ildikó: Iskola és közösség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./2001. szeptember 10.Szept. 8-án Szatmárnémetiben tanácskozást tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szatmár megyei szervezete. A tanácskozást Baranyai Tibor, az RMPSZ Szatmár megyei elnöke vezette, a napirendi pontok között a szövetség négyéves tevékenységének bemutatása mellett, a mai magyar oktatás helyzetét elemezték. Az RMPSZ célja a tanügy demokratizálása volt, ugyanakkor szakmai és érdekvédelmi feladatokat ellátott. Szakmai téren eredménynek könyvelhető el a Bolyai Nyári Akadémia, mely 1993 óta évente megrendezésre került és amelyen az eltelt idő alatt 6 ezer pedagógus vett részt. A beszámolóban említés történt az RMPSZ által bejegyeztetett, Ábel néven működő tankönyvkiadóról. Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes az eltelt négy év eredményeiről számolt be. A főtanfelügyelő figyelmeztetett arra, hogy miközben csökkent a gyereklétszám az elemiben, még mindig nagyon sok magyar gyerek tanul román tagozaton. A szakképzett pedagógus gárda is kiöregedőben van - magyar tagozaton a pedagógusok 55 százaléka 50 év fölötti -, tehát utánpótlást kell nevelni. Kereskényi Sándor szenátor elmondta, hogy a megmaradáshoz szükség van az RMDSZ és RMPSZ közötti együttműködésre. Balogh Géza, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium aligazgatója a tankönyvellátást illetően sérelmezte, hogy az RMPSZ által működtetett tankönyvkiadó még csak a választható könyvek listáját és árajánlatát sem küldte el. Így aztán teljes a fejetlenség. Veres József szaktanfelügyelő szerint elvárható lenne, hogy a "saját kiadónk" időben tankönyvbemutatót tartson, mint ahogy azt más kiadók teszik. /Az RMPSZ célja a tanügy demokratizálása volt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./2002. április 20.Ápr. 20-án volt a megnyitója a Kölcsey Napoknak Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium dísztermében. Jelen volt Tempfli József püspök, az iskola egykori diákja is. Balogh Géza, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium aligazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Muhi Miklós iskolaigazgató megnyitó beszéde következett. A megnyitót az iskola hat éve alakult Bokréta Néptáncegyüttesének fellépése zárta. /(anikó): Tegnap kezdetét vette a Kölcsey Napok rendezvénysorozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./2003. április 5.Ápr. 4-én Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban az idén kilencedik alkalommal került sor a Kölcsey Napok megnyitójára. Balogh Géza, az iskola aligazgatója köszöntötte az idei iskolanap díszvendégét, Kocsis István írót, az iskola egykori diákját, valamint a debreceni, nyíregyházi és vásárosnaményi testvériskolák küldöttségét. Muhi Miklós iskolaigazgató elmondta, hogy a programok között tudományos dolgozatok bemutatása, gyermekrajz-kiállítás, sportvetélkedő egyaránt szerepel. A Magyarországon élő Kocsis István "Miként határozza meg a Szent Korona misztériuma és tana a magyar írók világképét, illetve magatartását" címmel tartott előadást. Az iskola hagyományőrző csoportja magyar népi táncokat mutattak be, megnyílt a színvonalas rajzkiállítás. A rendezvény ápr. 5-én a kosárlabda-kupáért folyó mérkőzésekkel folytatódik. /(anikó): Kölcsey Napok - kilencedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./2003. november 24.Érdekes dokumentumra bukkant nemrég Szatmárnémeti múltjával kapcsolatban Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Főgimnázium aligazgatója, a város históriájának jeles kutatója. Az iskola egyik kincse a tanári szoba falán lévő számos festmény. Isteni csodának köszönhető, hogy e képek túlélték a kommunizmust, miként a katolikus püspökség elfalazott kápolnája, ahol olyan nemzeti és irodalomtörténeti emléket sikerült megőrizni, mint az erdődi vár kápolnájából származó oltár, mely előtt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia esküdött egymásnak örök hűséget. A tanári szobával az történt, hogy azokban a nehéz időkben tisztességes magyar pedagógusok "eldugták". Szertárt csináltak belőle, s a képek elé szekrénysorokat raktak. Balogh Géza kutatni kezdte, hogy mikor készültek a festmények. A Láncos templom egyházközség levéltárában rálelt Széles András kéziratára, amely a Szatmári tisztelt traktus címet viselte. Széles András a református gimnázium tanára s egyúttal a Láncos templom segédlelkésze volt az 1700-as évek végén. A kézirat összesen 103 községre, lényegében az egész (akkori) szatmári egyházmegyére tartalmaz igen fontos információkat a reformációt követő időkből. Néhány jelentősebb egyházközségnek, mint Szatmár, Németi, Csenger, Fehérgyarmat vagy Matolcs a reformációt megelőző történelmét is bemutatja. Egyik fő érdeme, hogy levéltári adatokra utalva külön összeállította a papok és a tanítók, illetve tanárok névsorát 1810-ig, egyes esetekben pedig 1830-ig. Külön említi a templomok és parókiák építésének évét és más adatait, felsorolva az adományokat, a kegytárgyakat, valóságos leltárát adva az egész eklézsiának. Adatokat sorolt fel községenként az elhaltakról. Az elnéptelenedett, majd végleg eltűnt falvakról, például Uráról és Zajtáról is vannak benne adatok. A labancok 300 éve égették fel Németi városát. Széles András pontos leírását adja ennek. Ezt az értékes kéziratot megjelentetik. /Sike Lajos: A szatmári kutató károsnak tartja a kuruckodást és labanckodást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./2004. május 20.Balogh Géza Élő hagyományaink /Otthonom Szatmár megye sorozat 21. kötete/ című munkája a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ múltjának fontos eseményeit tárja az olvasó elé. A szerző annak az intézménynek lehet tanára, aligazgatója, amelynek annak idején diákja volt. /Muhi Sándor: Könyv a szatmári Református Főgimnázium múltjáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./2004. szeptember 4.Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak az új tanévben Elek Imre földrajz szakos tanár személyében új aligazgatója van. Öt éven keresztül szakirányítója volt a turisztikai posztliceális oktatásnak, három éve a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szatmár megyei szervezetének alelnöke. A versenyvizsga eredményeképpen lett aligazgató, miután Balogh Géza nyugdíjba vonult. Kinevezése 90 nap próbaidőre szól, amennyiben a területi tanfelügyelőnek alkalmasnak találja a feladatra, négy évre szóló, végleges kinevezést kap. /Elek Anikó: Elek Imre a Kölcsey Ferenc Főgimnázium új aligazgatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./2004. október 7.Szatmárnémetiben a Szent István Kör és az RMDSZ szervezésében emlékeztek okt. 6-án a 13 aradi vértanúra. Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium nemrég nyugalomba vonult aligazgatója tartott előadást a Scheffler János Lelkipásztori Központban. Ezután megkoszorúzták a Zárda–templom falán elhelyezett Gonzeczky János, 1849. október 8–án felségsértés vádjával kivégzett, Szatmárnémetihez kötődő tábori lelkész emléktábláját. /(fodor): Az aradi vértanúkra emlékeztünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./2006. április 28.Váratlanul elhunyt 65. életévében Balogh Géza /sz. Királydaróc, 1942. márc. 6./ nyugalmazott tanár. Történelem szakos tanári oklevelet szerzett az egyetemen. 1996–ban került a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumba, 1998–tól nyugdíjaztatásáig aligazgató volt. Szorgalmazta a nemzeti történelem tanítását is. Levéltárakban kutatott, előadásokat tartott, tanulmányokat közölt. Szatmár és vidéke a reformáció századában címen tartott előadása most jelent meg A kálvinizmus és a magyar kultúra című kötetben. 2004-ben jelent meg Élő hagyományaink – Tanulmányok a Szatmárnémeti Református Főgimnázium múltjáról című munkája. Kutatásának eredménye a Szeles András: A szathmári tiszt. tractus ekklésiáinak históriája című terjedelmes munka, melynek előszavát és magyarázó jegyzeteit ő írta. /Bura László: Elhunyt Balogh Géza. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 28./2009. augusztus 18.A kovásznai önkormányzat ajándékaként augusztus 5-én egy székely kaput szállító kamion indult el a település testvérvárosába, Gyulára, ahová megérkezett – miután a székelyek kifizették a magyar hatóság rájuk kiszabott 400 ezer forintos büntetését. Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere elmondta, nem akartak üres kézzel menni az augusztus 15–16-i gyulai városnapokra, széleskörű összefogással faragtattak a kovásznai ezermesterekkel egy szép székely kaput, amivel az egyik helyi vállalkozó kamionja szívességből elindult az anyaország felé. A határon a magyar fináncok nem akarták elhinni, hogy egy székely kaput csak úgy el lehet ajándékozni. Miután a kovásznaiak bemutatták a gyulai önkormányzattal történő levélváltásukat, azt kezdték vizsgálni, nem rejtettek-e el valami tilosat a kapu gerendázatában. Találtak viszont a gépkocsivezető tachográfjával valami apróságot. A járművek műszaki felügyeletével megbízott szegedi hivatalnok kijelentette: 400 ezer. Ilyen esetben 50-től 400 ezerig terjed a büntetés lehetséges nagysága. Ő a maximumot szabta. Később is csak annyit mondott: „akinek van pénze székely kapura, az fizessen”. A székelyek pedig fizettek. Segélykérő telefonjukra az otthoniak összeadták a pénzt, és átutalták az egyik gyulai bankba. Augusztus 15-én a kaput felállították. Az ünnepségen ott volt a gyulai határszakasz teljes vezérkara – tán még az a szegedi hivatalnok is, aki a 400 ezer forintos büntetést kiszabta – s koccintottak a legendásan jó magyar–magyar barátságra. /Balogh Géza: Bírság a székely kapuért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./2011. szeptember 5.Húszéves a Szent István KörHúsz év helytörténeti kutatásai Szatmárban címmel szervezett konferenciát és szakmai kerekasztalt a Szatmár Megyei Múzeum. A Magyarországról és Románia magyarok lakta városaiból érkezett történészeket, régészeket és levéltárosokat Szőcs Péter, a Szent István Kör elnöke köszöntötte. Az 1989–es változások után a magyarságnak lehetősége nyílt arra, hogy megismerhesse nemzeti történelmének azokat a fejezeteit, amelyeket a diktatúra idején kiadott történelemkönyvek nem tartalmaztak, de más forrásokból sem lehetett hozzájuk férni. Az RMDSZ akkori választmánya egy tizenkét előadásból álló előadás-sorozatot tervezett, hogy ezáltal pótolja azokat az ismereteket, amelyek addig hiányoztak a köztudatból. Az első két előadás 1991. augusztus 19–én hangzott el. Erdei Líviusz Az Őshazától a Honfoglalásig, Thoroczkay Sándor Az államalapítás és a kereszténység felvétele címmel tartott előadást. A nagy sikerre való tekintetre alakult meg a Szatmárnémeti Szent István Kör, és tűzte ki feladatául a magyar történelmi múlt megismertetését, a tisztázatlan részek kutatását, párosítva ezeket az identitástudat erősítésével, a Szent István–i gondolatok népszerűsítésével a nemzeti, keresztény, konzervatív értékek mentén. Húsz év alatt nagyon sok helyi, és közismert magyarországi történész tartott előadást. A tevékenységbe sikerült bevonni a fiatalokat is, így történt az, hogy az elnöki székben Thoroczkay Sándort Szőcs Péter váltotta fel. Sajnos a húsz év során három értékes tag — Balogh Géza, Görbe István és Stier Gyula — eltávozott az élők sorából. A tegnapi előadások nagy érdeklődést keltettek a hallgatók körében. Több előadás után vita is kialakult, ezek a viták hasznosak voltak, hiszen azzal, hogy nézetek ütköztek, még több érv került elő, ami arra utal, hogy egy témában minél többet kutatnak a szakemberek, annál nehezebb kialakítani a valós eredmény, mert minél több az adat, annál több az ellenérv is. Az utóbbi időszakban a legtöbb vitát a magyarságkutatás váltotta ki. erdon.ro 2017. február 4.Először rendez a szatmári színházban Bocsárdi LászlóBocsárdi László készteres UNITER- valamint Jászai-díjas rendező munkájaként látható február 5-én, vasárnap este 7-től a Szatmárnémeti Északi Színház nagyszínpadán William Shakespeare Tévedések vígjátéka című műve. A rendező munkáival korábban csupán az általa vezetett sepsiszentgyörgyi társulat előadásában találkozhattak a szatmári nézők (legutóbb a VII. Interetnikai Színházi Fesztiválon), a Harag György Társulattal azonban először dolgozik együtt, olvasható a színház közleményében. Bessenyei Gedő István, a szatmári társulat művészeti igazgatója az idei színiévad harmadik, felnőtteknek szánt bemutatója kapcsán elmondta, nagyon örül, hogy Bocsárdi László elfogadta a meghívását, és a szatmári közönség is megismerheti azt a sajátos, kortárs és a német színházzal rokonítható színpadi nyelvet, amelyben ez a rendkívüli jelentőségű színházi mester alkot. „Az idei évad talán legfontosabb előadása ez a Shakespeare-bemutató, amely számunkra túlzás nélkül színháztörténeti jelentőségű pillanat is, hiszen a rendszerváltás óta eltelt negyedszázad valahogy úgy suhant el felettünk, hogy nem találkozhattunk, nem dolgozhattunk együtt a kortárs romániai és egyben a kortárs magyar színjátszás e kiemelkedő jelentőségű rendezőjével. Fontos pillanat ez számunkra, de nem valaminek a vége, hanem valaminek a kezdete, reményeim szerint annak a folyamatnak, amelyről az évadkezdő sajtótájékoztatón beszéltem, hangsúlyozva, hogy a mi gyönyörű színházunk megújulása és modernizációja bennünket is szakmai megújulásra, minőségi előrelépésre kötelez” – fogalmazott a bemutatót beharangozó szatmári sajtóbeszélgetésen a társulatvezető, aki szerint a társulat művészei és dolgozói olyan próbafolyamat végéhez közelednek, amely mindenki számára hasznos és kemény munka volt, és amelyből sokat tanulhattak is mindannyian. Az előadás rendezője a sajtó számára kifejtette, hogy egy új társulattal megismerkedni, akikkel még korábban sohasem dolgozott, mindig kockázatos és izgalmas szakmai kaland, amelynek fontos tétje van, és ezáltal új energiát is adhat az alkotásnak. Fontos „tét” az is, hogy egy valamelyest rögzült ízlésű közönség mennyire nyitott az új formákra és új impulzusokra, vagy mennyire táplálkozik előítéletekből és elvárásokból a színházzal kapcsolatban. Ebből a szempontból – mint mondta – izgalommal és kíváncsisággal várja a szatmári közönséggel való találkozást. Mint kifejtette, olyan színházat igyekszik csinálni, amelyet eredeti közegéből kiemelve, néhány száz kilométerrel nyugatabbra is érvényesnek tekintenének. „A cél, hogy Berlinben is érvényesnek mondható előadást hozzunk létre, és ha az ilyen magasra helyezett mércével kijelölt céloknak akár csak a felét is elértük, már nyertünk” – mondta Bocsárdi László. Szereplők: Kovács Nikolett, Rappert-Vencz Gábor, Diószegi Attila m. v., Nagy Csongor Zsolt, Orbán Zsolt, Bodea Tibor, Bessenyei István, Nagy Orbán, Frumen Gergő, Varga Sándor, Nagy Tamás, Méhes Kati, Moldován Blanka, Budizsa Evelyn, Kovács Nikolett, Keresztes Ágnes, valamint: Ferenczik György, Balogh Géza, Budai József, Peleș Marco Roberto. Díszlettervező: Bartha József. Jelmez: Kiss Zsuzsanna. Dramaturg-fordító: Benedek Zsolt. Szabadság (Kolozsvár) 2017. március 18.Bábszínházi Világnapot ünnepelnek a PucknálInteraktív sétával, komatállal, és természetesen bábelőadással ünnepli a Puck magyar tagozata a Bábszínházi Világnapot. Március 21-én szeretettel várnak minden kedves érdeklődő gyermeket és felnőttet a rendezvényekre, olvasható az intézmény közleményében. A program interaktív sétával kezdődik délután 4 órakor, amelyre a nagycsoportos és iskolás gyerekeket és szüleiket várják, a Bábkereső című játékban bábokat és bábszínészeket kell keresni Kolozsvár központjának különböző pontjain. A bábszínésznek és a bábnak a gyerekek egy-egy (bármilyen) kérdést kell feltegyenek, a válasz segítségükre lesz abban, hogy megtalálják a következő helyszínt és bábos mesefigurát. A játékba a Puck Bábszínházban lehet bekapcsolódni 16-tól 17 óráig, a játék az Életfa Családsegítő Egyesület székhelyén (Magyar utca/21 Decembrie 1989 78. szám) zárul, ahol 17.30-tól gyerekjátékok és komatál várja majd a célba érőket. 18.30-tól a Puck és a többiek című előadás látható az Életfa egyesület székhelyén. A részvétel ingyenes. Az ezredfordulón, 2000-ben, németországi kongresszusán döntött úgy a Nemzetközi Bábművész Szövetség, hogy a színházi világnap mintájára legyen a bábosoknak egy külön ünnepe. „Akkor már joggal éreztük úgy, hogy ez a műfaj nagykorúvá vált. Minden más színháznál szélesebb korosztálynak játszik. Fiataloknak, öregeknek, felnőtteknek, kamaszoknak, gyerekeknek, néha még csecsemőknek is. (…) Dadi Pudumjee, a Nemzetközi Bábművész Szövetség mostani elnöke azt mondta: a mi ünnepünk csakis akkor lehet, amikor az egész földkerekségen mindenütt süt a nap. Ez pedig március 21-én van, a tavasz első napján. “ (Balogh Géza Jászai Mari-díjas rendező, az UNIMA nemzetközi és magyar vezetőségének tagja) Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-17
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
